A bronchitis a hörgők (bronchusok) nyálkahártyájának diffúz gyulladásos megbetegedése, amely fokozott váladékképződéssel, produktív köhögéssel és a légutak beszűkülésével jár.

A klinikai gyakorlatban a betegség lefolyása, etiológiája (kiváltó oka) és terápiája alapján két, élesen elkülönülő formát különböztetünk meg:

Akut bronchitis (Heveny hörgőgyulladás)

Hirtelen kialakuló, általában 1–3 hétig tartó heveny gyulladás. Az esetek több mint 90%-ában vírusos infekció (pl. influenza, RSV, rhinonavírusok) váltja ki, amelyet ritkábban bakteriális felülfertőződés követhet. Vezető tünete a kezdetben száraz, majd produktívvá (váladékossá) váló köhögés, amelyet levertség, mellkasi fájdalom és mérsékelt láz kísérhet. Kezelése elsősorban tüneti: ágynyugalom, bőséges folyadékfogyasztás, nyákoldók és szükség esetén köhögéscsillapítók alkalmazása. Antibiotikum adása kizárólag igazolt bakteriális fertőzés esetén indokolt.

Krónikus bronchitis (Idült hörgőgyulladás)

Hosszú távú, progresszív kórkép. Klinikai definíciója szerint akkor beszélünk krónikus bronchitisről, ha a betegnél két egymást követő évben, évente legalább 3 hónapon át fennáll a váladéktermeléssel járó köhögés, és a háttérben egyéb specifikus ok (pl. tbc, tüdődaganat) kizárható. Elsődleges kiváltó oka a tartós irritáció, leggyakrabban a dohányzás vagy a légszennyezés. Idővel a légutak irreverzibilis (visszafordíthatatlan) károsodásához, asztmához hasonló nehézlégzéshez és a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kialakulásához vezet.396