A cholera (magyarul kolera) a vékonybelet érintő, rendkívül súlyos, akut bakteriális fertőzés, amelyet a Vibrio cholerae baktérium toxintermelő törzsei okoznak.

A betegség vezető klinikai tünete a hirtelen fellépő, csillapíthatatlan, teljesen fájdalmatlan és hatalmas mennyiségű, úgynevezett „rizslészerű” (fehéres, opálos) hasmenés és hányás. Kezelés nélkül a beteg szervezetéből óránként akár 1 liter folyadék is távozhat, ami olyan drasztikus kiszáradáshoz, a sóháztartás összeomlásához és sokkhoz vezet, hogy a fertőzött személy akár a tünetek megjelenésétől számított néhány órán belül meghalhat.

Hatásmechanizmus: A koleratoxin pusztítása

A Vibrio cholerae baktérium nem hatol be a bélnyálkahártya sejtjeibe, és nem okoz olyan mély fekélyeket, mint a vérhas (Shigellosis). Ehelyett megtapad a vékonybél felszínén, és egy rendkívül erős fehérjemérget, a koleratoxint kezdi termelni.Ez a toxin tartósan aktiválja a bélsejtek egyik szabályozó enzimét (az adenilát-ciklázt), aminek következtében a sejtek megállíthatatlanul pumpálják ki magukból a kloridionokat, nátriumionokat és a vizet a bél üregébe, teljesen elárasztva a rendszert.

Sürgősségi terápia és kezelési elvek

A kolera az orvostudomány egyik leggyorsabban ölő betegsége, de időben megkezdett ellátással a halálozási aránya 1% alá szorítható.

Azonnali rehidráció (Folyadékpótlás): Ez a legfontosabb, életmentő lépés. Enyhébb esetben speciális szájon át adható rehidráló sóoldatokkal (ORS), súlyos kiszáradás esetén pedig azonnali, masszív intravénás infúziós terápiával kell pótolni az elveszített folyadékot és elektrolitokat.

Antibiotikumok: Bár a folyadékpótlás az elsődleges, a célzott antibiotikumok (pl. doxiciklin, azitromicin) lerövidítik a betegség lefolyását és csökkentik a baktériumürítést.

Védőoltás: Léteznek szájon át bevehető (orális) kolera elleni vakcinák, amelyeket a veszélyeztetett területekre utazóknak vagy járványgócokban preventív céllal adnak be.

BNO kódok: A0000, A0010, A0090585