A csontizotóp-vizsgálat (hivatalos orvosi nevén csontszcintigráfia vagy csontscan) egy nukleáris medicinás képalkotó eljárás, amely a teljes csontrendszer anyagcsere-folyamatait és azok kóros elváltozásait térképezi fel.

Mivel a csontépítő sejtek aktivitásának megváltozása jóval hamarabb jelzi a problémát, mint a hagyományos röntgensugár, ez a vizsgálat rendkívül érzékeny a korai csontfolyamatok kimutatására.

Hogyan működik?

A beteg egy vénás injekció formájában egy radioaktív izotóppal (leggyakrabban technéciummal, Tc-99m) megjelölt csontbarát molekulát kap a szervezetébe. Ezt egy 2-3 órás várakozási idő követi, ami alatt az anyag beépül a csontokba (közben a nem kötődött izotóp kimosása érdekében sok folyadékot kell inni). Ezután egy gammakamera (vagy modern SPECT/CT) pásztázza végig a testet, amely érzékeli az izotóp sugárzását. Ahol a csont anyagcseréje valamilyen betegség miatt felgyorsult, ott az izotóp fokozottan dúsul („forró pontok”), ami azonnal kirajzolódik a felvételen.

Mikor indokolt a vizsgálat?

Csontáttétek (metasztázisok) keresése: Ez a leggyakoribb indikáció. Bizonyos daganatok (főleg az emlő-, prosztata-, tüdő- vagy veserák) hajlamosak a csontokba áttétet adni. A vizsgálat képes a teljes csontvázat egyszerre átpásztázni, és korán kimutatni ezeket a gócokat.

Primer csontdaganatok: Magából a csontszövetből kiinduló jó- vagy rosszindulatú tumorok felkutatása és követése.

Rejtett törések és sportsérülések: Olyan mikroszkopikus törések (pl. fáradásos törés) kimutatása, amelyek a sima röntgenképen még nem látszanak.

Osteomyelitis (Csontvelőgyulladás): A csontszövet mély, baktériumok okozta fertőzéseinek diagnosztizálása.

Ízületi protézisek ellenőrzése: Segít eldönteni, hogy egy beültetett térd- vagy csípőprotézis kilazulása mögött steril kopás vagy rejtett gyulladásos folyamat áll-e.20