A daganat (orvosi nevén tumor vagy neoplazma) egy olyan kóros szövetszaporulat, amely a szervezet szabályozása alól kiszabadult sejtek kontrollálatlan és felesleges burjánzása során jön létre.

A daganatsejtek elveszítik azt a képességüket, hogy az egészséges sejtekhez hasonlóan programozott sejthalállal (apoptózis) elpusztuljanak, így folyamatosan osztódva egy csomót vagy masszát alkotnak.

A daganatokat klinikailag két, egymástól alapvetően különböző fő csoportra osztjuk

Benignus (Jóindulatú) daganat: Lassan növekszik, környezetétől egy kötőszövetes tokkal élesen elhatárolódik, így a környező szövetekbe nem tör be (nem infiltrál), és a test távoli részeibe sem ad áttéteket (metasztázisokat). Eltávolítása után általában nem újul ki, ám mérete miatt nyomhatja a szomszédos szerveket, idegeket vagy ereket, ami panaszokat okozhat.

Malignus (Rosszindulatú) daganat / Rák: Gyorsan és agresszíven növekszik, tokja nincs, így behatol a környező egészséges szövetekbe és elpusztítja azokat. A daganatsejtek képesek bejutni a vér- vagy nyirokkeringésbe, így a test távoli pontjaira eljutva áttéteket (metasztázisokat) képeznek.

A rosszindulatú daganatok (Rákok) fő típusai a szövettan alapján

Carcinoma (Karcinóma): A leggyakoribb típus, amely a hámsejtekből (a szervek belső felszínét vagy a bőrt borító szövetből) indul ki (pl. tüdőrák, emlőrák, vastagbélrák).

Sarcoma (Sarkóma): A kötő- és támasztószövetekből, például csontokból, porcokból (cartilago), izmokból vagy zsírszövetből kiinduló daganat.

Leukémia és Limfóma: A vérképző szervek és a nyirokrendszer daganatai (például az AML vagy a CLL), amelyeket „folyékony daganatoknak” is neveznek, mert sokszor nem képeznek szilárd csomót, hanem a véráramban és a csontvelőben terjednek.22