A diabetes mellitus (magyarul cukorbetegség vagy diabétesz) olyan krónikus anyagcsere-betegség, amelynek vezető tünete a vérplazma kórosan megemelkedett cukorszintje (hiperglikémia).

A betegség lényege, hogy a szervezet vagy nem képes inzulint termelni, vagy a sejtek érzéketlenné válnak a meglévő inzulinnal szemben. Az inzulin a hasnyálmirigy (pancreas) által termelt hormon, amely kulcsként működik: kinyitja a sejtek falát, hogy a vérben keringő szőlőcukor (glükóz) beléphessen oda, és energiává alakulhasson. Inzulin hiányában vagy hibás működése esetén a cukor felhalmozódik a vérben, miközben a sejtek éheznek.

A diabétesz két leggyakoribb fő típusa

1-es típusú diabetes: Egy autoimmun folyamat során a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Legtöbbször gyermek- vagy fiatalkorban alakul ki, és a beteg élete végéig külső inzulinpótlásra szorul.

2-es típusú diabetes: A leggyakoribb forma (az esetek kb. 90%-a). Általában felnőttkorban alakul ki, és szorosan összefügg az elhízással, a mozgásszegény életmóddal és a genetikával. Kezdetben a sejtek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben (inzulinrezisztencia), amire a pancreas még több inzulin termelésével válaszol, míg végül a mirigy ki nem merül. Kezelése életmódváltással, tablettákkal, majd szükség esetén inzulinnal történik.

Jellemző korai klinikai tünetek

Polyuria: Kórosan megnövekedett mennyiségű és gyakoriságú vizeletürítés (mivel a szervezet a veséken keresztül próbál megszabadulni a felesleges cukortól).

Polydipsia: Csillapíthatatlan, kínzó szomjúságérzet (a fokozott vizeletürítés miatti kiszáradás következménye).

Polyphagia és fogyás: Fokozott étvágy ellenére fellépő hirtelen súlyvesztés (mivel a sejtek inzulin hiányában nem kapnak energiát a cukorból, így a szervezet elkezdi lebontani a saját zsír- és izomszöveteit).Lassan gyógyuló sebek és gyakoribb bőr- vagy hüvelyi fertőzések.

Krónikus szövődmények (Miért veszélyes a tartósan magas cukorszint?)

A vérben keringő túl sok cukor lassan, de szisztematikusan károsítja az ereket és az idegeket az egész testben

Microangiopathia (Kisér-károsodás): Látásromláshoz vagy vaksághoz (retinopathia), veseelégtelenséghez (nephropathia), valamint a lábujjak zsibbadásához, fekélyesedéséhez és idegkárosodásához (neuropathia) vezethet.

Macroangiopathia (Nagyér-károsodás): Drasztikusan növeli a szívinfarktus, a stroke (agyi érkatasztrófa) és az alsó végtagi érszűkület kockázatát.583