A laparoszkópia (más néven hastükrözés vagy kulcslyuk-sebészet) olyan minimálisan invazív (kisebb megterheléssel járó) műtéti eljárás, amely során a hasfal felvágása nélkül, apró nyílásokon keresztül vizsgálnak vagy operálnak hasüregi és kismedencei szerveket.

A hagyományos, nagy vágással járó nyitott műtétekkel szemben a sebész mindössze 2–4 darab, apró (kb. 0,5–1,5 centiméteres) metszést ejt a hasfalon. Ezen nyílások egyikén keresztül egy kamerával és fényforrással felszerelt vékony csövet (laparoszkópot) vezetnek be, a többi nyíláson át pedig a speciális műtéti eszközöket. A hasüreget a beavatkozás előtt szén-dioxid gázzal (CO₂) fújják fel, hogy a szervek eltávolodjanak egymástól, így biztosítva a láthatóságot és a biztonságos mozgásteret a sebész számára.

A laparoszkópia óriási előnye, hogy a beteg sokkal kisebb fájdalmat érez műtét után, minimális a heg, lényegesen ritkább a sebfertőzés, és a felépülési idő napokra rövidül a hagyományos műtétek hetekig tartó lábadozásával szemben.

Leggyakoribb klinikai alkalmazások

Laparoszkópos epehólyag-eltávolítás (Cholecystectomy): A leggyakoribb tervezett laparoszkópos műtét epekövesség esetén.Vakbélműtét (Appendectomy): Akut vakbélgyulladás esetén ma már rutinszerűen ezzel a módszerrel végzik.

Nőgyógyászati műtétek: Petefészek-ciszták eltávolítása, endometriózis gócok kimetszése, méhen kívüli terhesség ellátása vagy akár a teljes méh eltávolítása.

Sérvműtétek: Lágyéksérvek vagy köldöksérvek hálóval történő megerősítése.

Diagnosztikus laparoszkópia: Amikor a beavatkozás célja nem a műtét, hanem csupán a hasüreg belső állapotának szemrevételezése, ha a többi képalkotó (UH, CT) nem adott biztos diagnózist (pl. rejtett endometriózis vagy tisztázatlan hasi fájdalom esetén).520