A lympha a hajszálerek (kapillárisok) falán kiszűrődő, a szövetközti terekben felhalmozódó folyadékból (interstitialis folyadékból) képződő testnedv, amelyet a nyirokrendszer gyűjt össze és vezet vissza a vénás keringésbe.

A nyirok összetétele nagyban hasonlít a vérplazmáéhoz, azonban lényegesen kevesebb fehérjét tartalmaz, és nincsenek benne vörösvértestek. Tartalmaz viszont nagy mennyiségű nyiroksejtet (lymphocitát), vizet, elektrolitokat, valamint a gastroenterológia területéről (a vékonybélből) felszívódott zsírokat (lipideket) – utóbbiak miatt a bélfodri nyirokerekben futó lympha tejszerűen fehér színű.

Klinikai és élettani funkciói

Folyadékháztartás szabályozása: Naponta körülbelül 2–4 liter lympha képződik a szervezetben. Ha a nyirok elvezetése akadályozott (például egy daganatellenes sebészeti hónalji nyirokcsomó-eltávolítás után), a folyadék felhalmozódik a szövetek között, és kialakul a duzzanattal járó lymphoedema (nyirokduzzanat).

Immunvédelem: A lympha a nyirokereken keresztül a nyirokcsomókba áramlik. A nyirokcsomók szűrőként funkcionálnak: az ott lévő immunsejtek kiszűrik és megsemmisítik a nyirokfolyadék által odaszállított kórokozókat (vírusokat, baktériumokat) és a daganatsejteket.

Metasztázisok (áttétek) útja: A daganatos betegségek – például a carcinomák vagy a Burkitt-lymphoma – sejtjei leggyakrabban a lympha közvetítésével jutnak el a regionális nyirokcsomókba, létrehozva a lymphogén áttéteket.52