A multirezisztens kórokozók olyan baktériumtörzsek, amelyek a genetikai mutációk vagy a rezisztenciagének átvétele következtében ellenállóvá (rezisztenssé) váltak legalább három különböző antibiotikum-osztály törzstagjaival szemben.

Ezek a baktériumok nem feltétlenül agresszívabbak a normál társaiknál, azonban az ellenálló képességük miatt az általuk okozott fertőzések kezelése rendkívül nehéz, mivel a standard gyógyszertani terápiák hatástalanok velük szemben.

A leggyakoribb és klinikailag legveszélyesebb MRK törzsek

MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus): A bőrgyógyászatban makacs sebfertőzéseket, a belgyógyászatban pedig súlyos, életveszélyes tüdőgyulladást vagy szepszist (véráramfertőzést) okozhat.

VRE (Vancomycin-rezisztens Enterococcusok): Elsősorban a bélrendszerben és a húgyutakban megtelepedő, a végső menedékként használt antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok.ESBL-termelő kórokozók: Olyan baktériumok (pl. E. coli, Klebsiella pneumoniae), amelyek egy speciális enzimmel lebontják a leggyakrabban használt széles spektrumú antibiotikumokat. Az urológiában a nehezen gyógyuló, visszatérő húgyúti fertőzések vezető okai.

Multirezisztens Pseudomonas aeruginosa: Gyakran a tüdőgyógyászati osztályokon, lélegeztetett betegeknél vagy sebészeti osztályokon, nyílt sebekben okoz súlyos gyulladásokat.

Kialakulásuk fő oka az antibiotikumok helytelen, indokolatlan vagy túl rövid ideig tartó alkalmazása, valamint a kórházi higiénés protokollok hiányossága. Leggyakrabban legyengült immunrendszerű pácienseknél – például onkológiai citosztatikus kezelés vagy ALL leukémia miatt kezelt betegeknél – okoznak súlyos szövődményeket. A diagnózist a laboratóriumi diagnosztika során elvégzett mikrobiológiai tenyésztés és antibiogram (rezisztencia-vizsgálat) igazolja. Kezelésük speciális, úgynevezett „tartalék” (reserve) antibiotikumok kombinációját és szigorú kórházi izolációt (elkülönítést) igényel.575